Mécs Anna: Gyerekzár

“Ez a félelem olyan sokáig kísértett, hogy szép lassan vággyá alakult, mert könnyebb valakinek a hiányát elviselni egyedül, mint vele azt, hogy nincs.”

Mécs Anna: Gyerekzár

Első kötet – átok vagy áldás?!

Sokan szkeptikusan fordulnak az elsőkötetes szerzőkhöz, sőt jópáran egy felkapott író első könyvét is félve veszik a kezükbe. Mécs Anna első novelláskötetét, mégis nagy örömmel fogadták az olvasók, mivel a írónő groteszk őszinteséggel örökítette meg azt, hogy milyen is nőnek lenni.

Bátran kijelenthetjük, hogy Mécs Anna Gyerekzár című kötete a nőké – a szó egészen érdekes értelmében. Nem azért, mert kizárólag nőknek íródott volna, hanem inkább azért mert az elbeszélt szituációk közül minden nő találhat magának olyan élethelyzetet, amelyen már ő is átesett, amelyben már neki is része volt.

A novellában megjelenő női alakok legtöbbször áldozatok, érzelmileg kizsigerelt személyek, cselekvésképtelen, kiszolgáltatott alakok vagy csupán az események egyszerű elszenvedői. Minden történet egy-egy mélyen a földbe vájt út, és ezek az utak valahol összefutnak, mert origóként ott van az a számtalan nő a kötetben: a nő, aki megírta; a nők, akikről az események szólnak; és a nők, akik olvassák.

A Gyerekzár útjai még két fontos kitérőt tesznek, ezek pedig a párkapcsolatok és a gyermek-szülő viszony. Hányféleképpen lehet elrontani az ilyen jellegű kapcsolatainkat? – nem tudom, de a kötet ad néhány lehetséges opciót, mindezt páratlanul egyedi hangnemben.

Mint már említettem, a novellák kissé groteszk élethelyzeteket vázolnak fel és én is egy groteszk állapotba kerültem a kötet által, amit kissé nehezemre esik szavakba önteni. Az egész olvasási folyamatot úgy éltem meg, mint egy mély baráti beszélgetést az írónővel, ahol kendőzetlenül lehetett szó bármiről.

Egyszer-egyszer olyannyira beszippantott egy-egy novella, hogy a gondolataim beleszövődtek a történetekbe és a személyes élményekkel egészen más töltetűek lettek az írások – csak úgy vibrált körülöttem a levegő.

Másszor pedig az elbeszélések bűvöletében teljesen beleragadtam és minden személyes befolyásom és érintettségem kizárva átadtam magam az olvasás adta mesés, katartikus állapotnak.

“Anyám szerint a férfi úgy viszonyul a nőhöz, mint foglalkozása tárgyához: a mérnöknek a nő egy közepes bonyolultságú gép, az orvos-genetikusnak meg egy két lábon járó hajlamossági mátrix.”

Mécs Anna: Gyerekzár

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: