Rachel Cusk: Körvonal

“De hát nem árulás-e, ha az emberek hallgatnak arról, ami velük történt, nem árulják-e el ezzel, ha mást nem, önmaguknak azt a változatát, amely azt a dolgot megtapasztalta? A történelemről például soha senki nem mondta, hogy nem kell beszélni róla. Épp ellenkezőleg, történelmi értelemben a hallgatás maga a feledés, márpedig az emberek ettől félnek a legjobban, ha a saját történetüket fenyegeti a veszély, hogy feledésbe merül.”

Rachel Cusk: Körvonal

Ez a könyv tele van élettel…

Rachel Cusk, brit írónő számos kötete közül az Outline, vagyis a Körvonal volt az első, melyet magyar nyelvre is lefordítottak – így egyik szemem nevet amiért ilyen kinccsel bővült a magyar nyelven olvasható kortárs irodalmunk tárháza, a másik pedig sír, amiért csak most jutottunk el eddig. Bevallom, a kötet elolvasása előtt, jómagam sem hallottam még az íróról, ám egyedi stílusa magával ragadott, kiváltképp azért, mivel a szerző személyes tapasztalatait különböző történeteken keresztül reprezentálja, okosan elkerülve a szubjektivizmus és a literalizmus politikáját, továbbá mentes marad a narratív konvencióktól is.

A Körvonal c. regény tulajdonképpen, egy trilógia első része, melyben a főhősnőnk, aki egy frissen elvált írónő nyakába veszi Görögországot, az ókori irodalom és kultúra bölcsőjét, hogy Athénban kreatív-írás kurzust tarson. Egy válás után egyszerre tűnik jó és rossz ötletnek a költözés, hiszen a környezetváltás kiszakít a megszokottból, ugyanakkor az emebri fogékonyság és kreativitás nem biztos, hogy egy ilyen időszakban éli fénykorát.

Terápia gyanánt mégis kitűnőnek bizonyul ez az út…

A kötet tíz fejezetből, tíz beszélgetésből áll össze, melyeket a hétköznapok csiszolnak tökéletlenné és körforgásszerűen vissza-visszatérnek. Ezen a tíz diskurzuson keresztül számtalan élethelyzetbe csöppenhetünk bele, lehetünk többszörösen elvált aggastyánok, vagy írói válságban szenvedő fiatal tehetségek – ám Rachel Cusk ügyelt arra, hogy semelyik szerepbe se kényelmesedjen bele az olvasó, ugyanis a főhősnő folyamatosan párhuzamot von saját élete és aktuális beszédpartnerének története között, így mi olvasók furcsa kettősséggel szemléljük és éljük meg az olvasottakat.

Meglepő mélységekkel szolgál ez a kötet, amihez gyomor kell és szív is – pedig ami le van a lapokra írva az nem több és nem kevesebb a való életnél. Intenzíven él az írónő összes mondata – olyannyira, hogy néha-néha azt éreztem, hogy én nem éltem még eddig eleget ehhez a könyvhöz. Rengeteg élettapasztalat, keserűség és fájdalom van belesűrítve ebbe a tíz történetbe. Lassú lefolyású mű, amit csak hosszadalmasan lehet olvasni, majd hosszasan elmélkedni róla, végül hosszú ideig emésztgetni a befogadott tartalmat, aztán pedig jól elraktározni azt.

Hiszem, hogy az ilyen könyvek tesznek a legtöbbet hozzánk: kicsit fel kell venni a szereplők keresztjét, hogy végül ez a kereszt segíthessen majd megszabadulni a saját cipelt terheinktől.

“Annyi minden odavész a hajótörésben, mondta a szomszédom. Csak töredékek maradnak, és ha nem kapaszkodsz meg bennük, a tenger elragadja azokat is. Én mégis, jelentette ki, hiszek a szerelemben. A szerelem majdnem mindent meggyógyít, és ha nem is hoz gyógyulást, legalább a fájdalmat csillapítja.”

Rachel Cusk: Körvonal

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: