Kovács Bálint: Puszild meg – A zaklatás természetrajza

“A zaklatás kultúrájának felszámolásához az egyik legfontosabb eszköz az empátia.” Kovács Bálint: Puszild meg Már Magyarországon is egyre több és több film és könyv tematikája foglalkozik a nőket ért szexuális bántalmazásokkal, illetve az utóbbi időszakban a sajtó központi témái közé is bekerült. Kovács Bálint, mint az Index újságírója foglalkozott mélyrehatóan ezzel a társadalmi problémával PuszildBővebben: “Kovács Bálint: Puszild meg – A zaklatás természetrajza”

Felrobbanó nézőtér és A nagy Gatsby

Valószínűleg mindenki ismeri azt a kifejezést, hogy “felrobban a színpad” – nos, ehhez képest a Vígszínházban időnként a nézőtér robban fel, mégpedig olyankor, amikor A nagy Gatsby van műsorra tűzve. Az előadás közben körbepillantva a nézőtéren aligha láthattam olyan embert, aki passzívan nézné az előadást. Mindenhol ritmusra mozgó lábfejek és széktámlák, dudorászó ajkak és harsányBővebben: “Felrobbanó nézőtér és A nagy Gatsby”

Lontai Léna: Könnyező liliomok

“Ha nem tudunk a körülményeinken alakítani, akkor a túlélés miatt kénytelenek vagyunk a gondolkodásunkon változtatni. A gondokat nem elszenvedni kell, hanem megoldani, és minden egyes napot reménnyel túlélni, hogy az élet egyszer még lesz jobb.” Lontai Léna: Könnyező liliomok Valahogy mindig is a családregények voltak az egyik kedvenceim, mert ezen a műfajon belül a szerzőBővebben: “Lontai Léna: Könnyező liliomok”

Forró Bence: Variációk boldogtalanságra

“Fanyar, kíméletlen humor, metsző pontosságú szatíra, ami egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét.” -írja a szerző Az író c. novellájában és ezzel kissé saját kötetét is definiálta. Aki hosszabb ideje olvassa az ajánlóim, az tudja, hogy szenvedélyesen szeretem a regényeket és nem igazán a novellák azok, amelyeket felhőtlenül élvezni tudok. Ezt mindig azzalBővebben: “Forró Bence: Variációk boldogtalanságra”

Esi Edugyan: Washington Black

„Csak egy fekete kölyök voltam, nem volt jövőm, nem várt rám se kegy, se irgalom. Semmi voltam, semmiként fogok meghalni, levadásznak és egy-kettőre meggyilkolnak.” Esi Edugyan: Washington Black Ezt az ajánlót kezdhetném úgy is, hogy felsorolom az összes nemzetközi díjat, amit a Washington Black bezsebelt és azt hiszem, már az is elég meggyőző lenne, magáértBővebben: “Esi Edugyan: Washington Black”

Taylor Fuller: Szivárványatlasz

Ezen a nyáron úgy alakult, hogy nem sikerült külföldre utaznom, ám az olvasmányaim keretén belül ezer és ezer új helyre juthattam el, így került a kezembe ez a nagyon izgalmas útikalauz, melyet lapozgatva csak bővültek a bakancslistámon szereplő megnézendő helyek. Ha azt mondanám, hogy gondoljunk egy igazán színes helyre, a legtöbbünknek Szentendre jutna eszébe aBővebben: “Taylor Fuller: Szivárványatlasz”

Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak

“Mindenkinek vannak poggyászai (…). Elhajíthatod őket, ha akarod. De addig nem fogsz megszabadulni tőlük, amíg beléjük nem nézel. Amíg le nem ásol a csomagjaid legaljára.” Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak Budai Lotti legújabb regénye a Tök-életlen életek című sorozat első része, mely a szerző legújabb megjelent regénye. Azontúl, hogy rendkívül megkapó címmel és impozánsBővebben: “Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak”

Janne Teller: Ha háború lenne nálunk

“Az érzés, hogy régről ismeritek egymást, a megtévesztésig hasonlít a szerelemre.” Janne Teller: Ha háború lenne nálunk Mi történne, ha tényleg háború lenne nálunk? – Janne Teller adott erre a kérdésre alternatív választ rövidke, ám annál hatásosabb novellájának keretén belül. A dán írónő egy háborús környezetet vázol fel az olvasó előtt, mely keretén belül MagyarországBővebben: “Janne Teller: Ha háború lenne nálunk”

Hétköznapok a rizspor és a csillogás mögött

Visszatekintve a letűnt időkre, azt hiszem megállapíthatjuk, hogy a nők helyét és szerepét nemcsak nehéz, hanem egyenesen lehetetlen behatárolni. Minden korban – amelyből maradtak ránk bárminemű adatok – a társadalom eltérő, gyakran szürreális elvárásokat támasztott a női nem felé. Ezek a követelmények érintették az élet minden területét, társadalmi rétegenként változott, ám ami közös maradt azBővebben: “Hétköznapok a rizspor és a csillogás mögött”

Rachel Cusk: Körvonal

“De hát nem árulás-e, ha az emberek hallgatnak arról, ami velük történt, nem árulják-e el ezzel, ha mást nem, önmaguknak azt a változatát, amely azt a dolgot megtapasztalta? A történelemről például soha senki nem mondta, hogy nem kell beszélni róla. Épp ellenkezőleg, történelmi értelemben a hallgatás maga a feledés, márpedig az emberek ettől félnek aBővebben: “Rachel Cusk: Körvonal”