10 könyv télre

Robert Merle: Mesterségem a halál “Néha eltűnődtem a múltamon. Furcsa dolog, de csak a gyerekkorom rémlett valóságnak. Mindarról, ami azóta történt, rendkívül éles emlékeim voltak, de mindez inkább valami hatásos filmre emlékeztetett. Úgy tetszett nekem, hogy ebben a filmben én cselekszem és beszélek, de nem hittem, hogy magát a történetet én éltem át.” Robert Merle:Bővebben: “10 könyv télre”

Nagypapa, mesélj!

Ma már pillanatok alatt rákereshetünk mindenre az internet segítségével és kitárul előttünk az egész múlt. De mi történik a családi emlékekkel? Szájról szájra terjednek, akár a népmesék, de így ki vannak téve az elmúlásnak és a feledésnek… A Familium csapata ajándékozott meg egy igényes kiadással, akiknek a termékeik most már Magyarországon is elérhetőek. Gyönyörű emlékkönyvekBővebben: “Nagypapa, mesélj!”

Dr. Csernus Imre: Főnix

“(…) a tudatosság azt jelenti, hogy képes vagyok észrevenni a pillanatot. Látom és érzem, a másik hogyan reagál, mit csinál, és a következő pillanatban ezt tudom reprodukálni, emlékszem rá. A tudatosság tehát munka, méghozzá nagyon kemény, koncentrált munka, és ez az, amit sok ember nem vállal.” Dr. Csernus Imre: Főnix Az elmúlt napokban jelent megBővebben: “Dr. Csernus Imre: Főnix”

Alessandro Baricco: Selyem

“Különös fájdalom (…) belehalni a vágyódásba olyasmi után, amit soha nem fog az ember átélni.” Alessandro Baricco: Selyem Alessandro Baricco műve a világirodalom egyik legcsodálatosabb szerelmi története, mely szól vágyról, hűtlenségről, távolságról és tiszta, őszinte érzelmekről, de viszonzatlan és beteljesületlen szerelemről is. Maga az író mondta ezeket a gondolatokat saját könyvéről: “Mondhatnánk, hogy szerelmi történet.Bővebben: “Alessandro Baricco: Selyem”

Annie Ernaux: Lánytörténet

“(…) ez az elbeszélés azt a veszedelemmel teli utat mutatja be, amely eljuttat a révbe érést jelentő íráshoz. És végső soron azzal a tanulsággal jár, hogy nem az a fontos, ami történik, hanem az, hogy mit kezdünk azzal ami történik.” Annie Ernaux: Lánytörténet Annie Ernaux a kortárs francia irodalom egyik legismertebb alakja és őszintén sajnálom,Bővebben: “Annie Ernaux: Lánytörténet”

Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba

“Az aggodalom nem ugyanaz, mint a tetteid értékének el nem ismerése.” Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba A 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg Meg Waite Clayton Az utolsó vonat Londonba című regénye, mely egészen 1936-ig repíti vissza az időben az olvasókat. Az írónő a II. Világháború atmoszféráját teremti meg, regénye megtörtént eseményeken alapszik,Bővebben: “Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba”

Balogh Gábor: Nevem Halil

“Egyre kevésbé emelkedik ki a hullámok közül, már csak egy úszó test, mint valami korhadt fatörzs, de a jövője már annyi sem, a fa megakadhat valahol, és talán emberek kihalásszák, ha megszárad tüzet gyújtanak belőle, de az én apámmal ugyan mit tudnának kezdeni? Ő már semmire se jó, emléknek talán, de annak is alig, csupánBővebben: “Balogh Gábor: Nevem Halil”

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

“(…) és az ilyesmit megérzi az ember. Hogy ki az, akivel szeretetben létezhet.” Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz “Elkerülni a nehéz témákat gyávaság. Én pedig nem akarok gyáva könyveket írni.” – írja Péterfy-Novák Éva a regény utószavában, és azt hiszem, hogy ezzel mindent elárult saját művéről. A regényben párhuzamosan ismerkedünk meg a nagyapa életútjánakBővebben: “Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz”

Melanie Joy Ph. D.: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

“A másokkal való azonosulás az, ha magadból látsz bennük valamit, és valamit látsz belőlük magadban, még akkor is, ha az egyetlen dolog, amit azonosítasz, az a vágy, hogy mentesüljenek a szenvedéstől.” Melanie Joy Ph. D.: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket? Ez nem az a könyv, amelyik észérvek nélkülBővebben: “Melanie Joy Ph. D.: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?”

Viktor E. Frankl: Az élet értelméről

“A sors hozzátartozik az életünkhöz, így tehát a szenvedés is; tehát ha az életnek van értelme, akkor a szenvedésnek is. A szenvedésben is ott rejlik a lehetőség -amennyiben szükségszerű szenvedésről van szó-, hogy valami értelmeset valósítsunk meg általa.” Viktor E. Frankl: Az élet értelméről Viktor Frankl méltán híres és elismert osztrák neurológus, aki több koncentrációsBővebben: “Viktor E. Frankl: Az élet értelméről”