Kovács Bálint: Puszild meg – A zaklatás természetrajza

“A zaklatás kultúrájának felszámolásához az egyik legfontosabb eszköz az empátia.” Kovács Bálint: Puszild meg Már Magyarországon is egyre több és több film és könyv tematikája foglalkozik a nőket ért szexuális bántalmazásokkal, illetve az utóbbi időszakban a sajtó központi témái közé is bekerült. Kovács Bálint, mint az Index újságírója foglalkozott mélyrehatóan ezzel a társadalmi problémával PuszildBővebben: “Kovács Bálint: Puszild meg – A zaklatás természetrajza”

Lontai Léna: Könnyező liliomok

“Ha nem tudunk a körülményeinken alakítani, akkor a túlélés miatt kénytelenek vagyunk a gondolkodásunkon változtatni. A gondokat nem elszenvedni kell, hanem megoldani, és minden egyes napot reménnyel túlélni, hogy az élet egyszer még lesz jobb.” Lontai Léna: Könnyező liliomok Valahogy mindig is a családregények voltak az egyik kedvenceim, mert ezen a műfajon belül a szerzőBővebben: “Lontai Léna: Könnyező liliomok”

Forró Bence: Variációk boldogtalanságra

“Fanyar, kíméletlen humor, metsző pontosságú szatíra, ami egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét.” -írja a szerző Az író c. novellájában és ezzel kissé saját kötetét is definiálta. Aki hosszabb ideje olvassa az ajánlóim, az tudja, hogy szenvedélyesen szeretem a regényeket és nem igazán a novellák azok, amelyeket felhőtlenül élvezni tudok. Ezt mindig azzalBővebben: “Forró Bence: Variációk boldogtalanságra”

Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak

“Mindenkinek vannak poggyászai (…). Elhajíthatod őket, ha akarod. De addig nem fogsz megszabadulni tőlük, amíg beléjük nem nézel. Amíg le nem ásol a csomagjaid legaljára.” Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak Budai Lotti legújabb regénye a Tök-életlen életek című sorozat első része, mely a szerző legújabb megjelent regénye. Azontúl, hogy rendkívül megkapó címmel és impozánsBővebben: “Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak”

Hétköznapok a rizspor és a csillogás mögött

Visszatekintve a letűnt időkre, azt hiszem megállapíthatjuk, hogy a nők helyét és szerepét nemcsak nehéz, hanem egyenesen lehetetlen behatárolni. Minden korban – amelyből maradtak ránk bárminemű adatok – a társadalom eltérő, gyakran szürreális elvárásokat támasztott a női nem felé. Ezek a követelmények érintették az élet minden területét, társadalmi rétegenként változott, ám ami közös maradt azBővebben: “Hétköznapok a rizspor és a csillogás mögött”

Bakó Liza: Csíííz!

“El kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen! Milyen jogon ítélünk el valakit azért, mert másmilyen a bőre, a vallása, vagy mert nő? Szóval figyeljünk oda egymásra, és ami még nagyon fontos, hogy önmagunkra is, mert ha mi magunk nem vagyunk képesek elfogadni és úgy szeretni magunkat, ahogy vagyunk, akkor másoktól hogy is várhatnánk el ezt?” BakóBővebben: “Bakó Liza: Csíííz!”

Kellerwessel Klaus: A 77 fejű herceg éneke

“Hetvenhét fejjel kiált nemet, és húszmillió tenyérrel int megálljt a zsarnokságnak.” – írta Závada Péter a nemrégiben megjelent kötetről. Szokatlan cím, kontrasztos, ugyanakkor figyelemfelkeltő borító, absztrakt illusztrációk (amelyek a szerző munkái) – mindez megspékelve egy érdekes struktúrális felosztással. Kellerwessel Klaus első kötetében két verssel és két drámával találkozik az olvasó, amelyek a végletekig kimerítik aBővebben: “Kellerwessel Klaus: A 77 fejű herceg éneke”

Mécs Anna: Gyerekzár

“Ez a félelem olyan sokáig kísértett, hogy szép lassan vággyá alakult, mert könnyebb valakinek a hiányát elviselni egyedül, mint vele azt, hogy nincs.” Mécs Anna: Gyerekzár Első kötet – átok vagy áldás?! Sokan szkeptikusan fordulnak az elsőkötetes szerzőkhöz, sőt jópáran egy felkapott író első könyvét is félve veszik a kezükbe. Mécs Anna első novelláskötetét, mégisBővebben: “Mécs Anna: Gyerekzár”

Kapcsolódás az irodalomban -interjú Kertai Csengerrel

Fotó: Erdős Dénes Kertai Csenger első kötete 2019-ben, a Napkút Kiadó gondozásában, Mindig kivirágzik címmel jelent meg, második kötete pedig idén áprilisban látott napvilágot és a Hogy nekem jó legyen címet viseli. A fiatal költővel többek között ezen műveiről, illetve az irodalmi hivatásról való nézetéről és a kortárs líráról beszélgettünk. Mikor kerültél először kapcsolatba azBővebben: “Kapcsolódás az irodalomban -interjú Kertai Csengerrel”

Boncza Berta: Mert a Csodának nincsen párja

“Nem hiszem, hogy fogok még verset írni. Ebben a percben, hogy kijött a napvilágra minden elfojtott hangom, nincsen is mondanivalóm.” Boncza Berta: Mert a csodának nincsen párja Csinszkáról mindenki tudja azt, hogy Ady temetése után rögtön Babits lakásán kötött ki, illetve azt is, hogy szenvedélyesen szeretett a múzsa szerepében tetszelegni, ezt házasságai is alátámaszthatják: előszörBővebben: “Boncza Berta: Mert a Csodának nincsen párja”