Kovács Bálint: Puszild meg – A zaklatás természetrajza

“A zaklatás kultúrájának felszámolásához az egyik legfontosabb eszköz az empátia.” Kovács Bálint: Puszild meg Már Magyarországon is egyre több és több film és könyv tematikája foglalkozik a nőket ért szexuális bántalmazásokkal, illetve az utóbbi időszakban a sajtó központi témái közé is bekerült. Kovács Bálint, mint az Index újságírója foglalkozott mélyrehatóan ezzel a társadalmi problémával PuszildBővebben: “Kovács Bálint: Puszild meg – A zaklatás természetrajza”

Byung-Chul Han: A kiégés társadalma

“A depresszió annak a társadalomnak a betegsége, amely a túltengő pozitivitástól szenved.” Byung-Chul Han: A kiégés társadalma A kiégés társadalma. Valóban ezzel a jelzővel illethetnénk napjaink társadalmát? Elképesztően érdekes és kemény maga a téma, amit a szerző már a címben is felvet, egy olyan aktuális problémára utalva, amiről igenis érdemes és kell is beszélgetni, megoldástBővebben: “Byung-Chul Han: A kiégés társadalma”

Sylvia Plath: Az üvegbúra

Hogyan is írhatnék én az életről, amikor még nem volt viszonyom, nincs gyerekem, nem láttam meghalni senkit? Sylvia Plath: Az üvegbúra Sylvia Plath a XX. századi amerikai irodalom egyik kulcsfigurája, aki mint költőnő írta be magát az irodalomtörténetbe, sokan pedig a feminista jelzőt is ráaggatják mind a szerzőnőre, mind pedig a műveire. Elsősorban versei hoztákBővebben: “Sylvia Plath: Az üvegbúra”

Almási Kitti: Ki vagy te?

“(…) a magad tempójában juthatsz a legmesszebb, ha túlságosan sietsz, csak sérüléseket szerzel.” Almási Kitti: Ki vagy te? Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos téma az önismeret. Amikor a hibáinkkal kell szembenézni, akkor általában jól látjuk a helyzetet, (ám olykor itt is el tudunk menni egy negatív irányba). De mi van az erényeinkkel, vagy azzalBővebben: “Almási Kitti: Ki vagy te?”

Edith Eva Eger: Az ajándék

“A szenvedéseink nagy része abból a tévképzetünkből ered, hogy nem lehetünk egyszerre szeretetre méltóak és valódiak: ahhoz, hogy mások elfogadjanak és elismerjenek, meg kell tagadnunk, vagy el kell rejtenünk az igazi énünket. A munkám során a feltétel nélküli szeretetet kívánom kiterjeszteni a klienseimre, és afelé terelni őket, hogy felfedezzék, akkor válunk szabaddá, ha nem viselünk hamis álarcot,Bővebben: “Edith Eva Eger: Az ajándék”

Anne Cathrine Bomann: Agathe

“Ha hetvenkét éves koromban nyugdíjba megyek, akkor mostantól öt hónapom van hátra a munkából. Ez huszonkét hétnek felel meg, és amennyiben az összes páciensem eljön, az pontosan nyolcszáz terápiás ülést tesz ki. Ha valamelyikük lemondja vagy megbetegszik, ez a szám természetesen csökkenni fog. Ebben azért mégiscsak van vigasz.” Anne Cathrine Bomann: Agathe Bomann kisregényén keresztülBővebben: “Anne Cathrine Bomann: Agathe”